1982-ben, a Magyar Televízió dolgozójaként üdülési lehetőséget kaptam a csodálatos Lillafüreden.
Megérkezésemkor, az üdülő személyzete figyelmeztetett, arra, hogy nem akármilyen asztaltársaságban tölthetem az ebéd, és vacsoraidőket.
Nagyon magának való ember hírében, volt leendő asztaltársam Kertész Iván.
Én, aki az Ő operai munkásságát, jól ismertem korábban, megtiszteltetésnek vettem, hogy vele egy asztalnál, fogyaszthatom, vacsorámat, és ebédemet.
Nagyon meglepő módon, mi nagyon hamar összebarátkoztunk Ivánnal.
Rengeteget beszélgettünk. Érezhetően mindketten élveztük egymás társaságát.
Iván, a nagy opera műveltségemet, ugyanis, néhány kérdése alapján kiderült számára, hogy nem kevés az ismeretanyagom. Szinte el se akarta hinni, hogy 20 éves koromig, egyáltalán nem érdekelt az opera zene.
Számomra, meg igazi élmény volt e nyaralás, minden perce. Minden perc, amit Kertész Ivánnal, az opera irodalom, nagy mesterével tölthettem.
Haza jövetelünk után, még évekig tartottuk a kapcsolatot. Többször hívtam el, Ivánt, rendezvényekre. Fantasztikus operavetélkedői emlékezetesek voltak.
Iván és felesége, többször tisztelt meg, vacsora vendégként is.
Kertész Iván ismeretsége, azok közé a csodálatos emlékek közé tartozik életemben, amit elvenni soha nem lehet Tőlem. Megfizetni sem, hisz többet ér minden pénznél.
Remélem, sokáig jó erőben és egészségben él köztünk
www.eletut.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
