|
Életem, Családom
Peidlné Koren Gizella vagyok. 58 éves vagyok. Megpróbálok kicsit rendhagyóan vissza emlékezni a múltamra.
Édesapám, Koren István szobrászművész, egyetemi tanár.Most lenne 100 éves, hamarosan emléktáblát avatunk az emlékére. Édesanyám Csorba Eszter. A legdrágább Édesanya volt.
Dédnagyapám, az, az aszódi tanító, Koren István volt akit Petőfi Sándor, oly nagy szeretettel említ meg versében. "Hosszan bajlódtam tán vele,
De megérdemelte,
Mert szörnyen jó ember volt az
Istenteremtette.
Olyan jó tanító volt ő,
Amilyen csak kellett,
Esztendőn át asztal alatt
Hevertek a könyvek.
Ha leckémből fél betűt sem
Tudtam felmondáskor,
Azzal vigasztalt, hogy sebaj,
Megtanulom máskor.
Ki is mutattam iránta
Jószivűségemet,
Vittem neki ajándékot,
Mikor csak lehetett.
Lelopkodtam sonkát, kolbászt
Saját kéményébül,
Ez volt ajándékom, s ő még
Meg is hítt vendégül." ” Dédnagyapám, domonyi Koren István emlékét, még ma is őrzi Aszód városa, azzal a díjjal, amit minden évben, az oktatásban legnagyobb eredményt elért személynek adományozza. Családunk másik, messze földön is ismert személye, a drága emlékű Emil bácsi. Édesapám, unokatestvére: D. Koren Emil. Ő evangélikus lelkész volt. A Bécsikapu téri templom, volt utolsó munkahelye. Legmagasabb rendfokozata evangélikus püspök helyettes volt. Élete maga egy ajándék volt nekünk. Szeretetet, emberi jóságot kaptunk Tőle. Emlékét örökké őrzöm szívemben. Élete ajándék volt olyan szempontból is, hogy gondozta fáradhatatlanul a finn-magyar kapcsolatokat. Most pedig kérem, hogy tartsanak velem egy képzeletbeli utazásra, az 1960-as évek tájára.
Talán sikerül felidézni, néhány emléket ami visszaidézi a kor hangulatát. Én abban a korban nőttem fel, nem tagadom meg.Az utazás tömör lesz.
Csak gondolatébresztő szavak.
Lovas kocsi Budapest utcáin is, Tejcsárda, kannás tej, „Itt a jeges”, sorba állás vödörrel, miközben a teherautón, jégcsákányával, aprítja a jeget a jeges, Bambi, majd később az Utas nevű üdítők. Kovács Esztike dala a Pancsoló kislány. Vasárnap délután az udvaron verklis zenél. Az emeletről pénzt dobálnak neki. „Ószeres! Használt ruhát, mindenféle ócskaságot veszek” Igen! Ilyen világba éltünk akkor. A közeli Klauzál térre, a Hold utcai vagy a Hunyadi téri piacra járva vásárolni, vagy a sarki fűszereshez ahol 9forintért vettünk egy kiló cukrot, 40 fillérért egy zsemlét, 3 forintért egy liter tejet, és emlékeim szerint 3 forintért egy kiló kenyeret. Viszont nem vettünk kávét, mert nem volt. Aki cigizni akart vehette a Kossuth, és később a Fecske cigarettákat. És ki nem emlékszik arra, hogy mekkora hó volt még abban az időben? Szén szünet. Mielött azonban végleg elveszünk a múlt emlékeiben,induljunk tovább.Mit tanultam, és hol dolgoztam?
Iskoláim:
Sütő-utcai Általános Iskola. /ma Deák-téri Evangélikus Gimnázium/
Toldy Gimnázium /érettségi/
Képző és Iparművészeti Szakközépiskola /díszítő szobrász szakérettségi/Egyébb tanfolyamok:
Művirág készítő
Virág kötő
Színházi fejdísz és kalap készítő
Ingatlanközvetítő és értékbecslő /OKJ/
Pénzügyi tanácsadó /PSZÁF-os vizsgával/
Munkahelyeim:
Józsefvárosi Közért Vállalat dekorációs üzeme / dekoratőr, kirakatrendező/ Színházak Központi Műtermei /szobrász, művirágkészítő/
Magyar Televízió /makett, művirág, fejdísz készítő, szobrász/
Guba Ági mestervirágkötő üzlete /virágkötő/
Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének Művelődésiháza /programszervező/
Stefánia palota /közönségszervező/
Egyéni vállalkozó /színházi és divat kiegészítő munkák készítése/
Home Life 2008 kft /ingatlanközvetítő, és értékbecslő, belsőépítészeti dekorációs munkák, rendezvény illetve konferenciák, kiállítások szervezése, hírdetésszervezés./ Édesapám 1920ban a gyermekmentő akció keretében egy holland családhoz kerűlt, ki.Ezzel a családdal 90 év multán is tartjuk a kapcsolatot.
www.eletut.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
